Cikkünk a legalapvetőbb kérdésekre válaszol, ami felmerülhet munkavédelem témában egy munkáltatóban. Fontos kiemelni, hogy a munkavédelem törvényei nem javaslatok, hanem kötelezően betartandó szabályok, így amit tehetünk, hogy utána járunk a témának, valamint megpróbáljuk megérteni a fontosságának az okát.

A munkavédelemnek két fő ága van: a munkabiztonság és a foglalkozás egészségügy.

A munkabiztonság célja, hogy megelőzze az esetleges munkahelyi baleseteket, megteremtve az ideális, az előírt szabályoknak megfelelő munkakörülményeket. Tehát a munkakörülmények és a munkavégzés szabályait határozza meg, majd ezek betartását ellenőrzi. Aminek a betartásához csapatmunkára van szükség, hisz együtt kell működnie a munkáltatónak, a munkavállalónak és a munkavédelmi szakembernek.  Gyakran a munkáltató a munkavédelem hallattán egy megfoghatatlan dologra asszociál, miközben nagyon is költségesnek véli. De nézzük meg a lehetséges problémákat, amik kapcsán a baleseteket a munkavédelem szeretne megelőzni.

Veszélyforrások

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy ha betartunk minden munkavédelmi jogszabályt, akkor miért kell a veszélyekre felkészülni. Tény, hogy törekszünk és mindent megteszünk a veszélyek elkerülése érdekében, ám nem minden esetben tudjuk elkerülni, ekkor a gyorsaság, a reagálás, a megoldás okozhat eredményt. A munkabiztonság fogalma is úgy szól, hogy a munkakörülmények olyan állapota, amely mellett bizonyos valószínűséggel elkerülhető a veszélyek érvényesülésének lehetősége.

Veszélyforrás lehet minden olyan tényező, ami veszélyt és ártalmat jelenthet azon a területen, ahol a munka zajlik.

Fizikai veszélyforrások közé soroljuk a légszennyezettséget, tehát pl. a poros levegőt, szerkezetek egyensúlyának megbomlását, a tárgyak hőmérsékletét, a csúszós felületeket, nem megfelelő világítást, a munkaeszközök és a szállító anyagmozgató eszközök- illetve a termékek és az anyagok mozgását is. Kiemelendő az áramütés veszélye is, valamint a zaj és rezgés is.

Biológiai veszélyforrások esetében a baktériumokra, vírusokra, gombákra, parazitákra szükséges gondolni. A veszélyes anyagnak számít minden olyan anyag, ami gyúlékony, robbanékony, valamint a maró-, instabil vagy erősen reakcióképes. Továbbá ide tartoznak az allergizáló-, rákkeltő-, mutagén-, utódkárosító- és oxigénhiányt okozó anyagok is.

Minden balesetet ki kell vizsgálni!

Azokat az eseményeket is, amelyek személyi sérülést ugyan nem okoztak, de anyagi kárt, termeléskiesést jelentenek. Ezek az úgynevezett kvázi balesetek.

A kötelező egészségbiztosításról szóló törvény szerint üzemi balesetnek minősül az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri.

Amennyiben súlyos kimenetelű balesetről van szó, annak kivizsgálása, és a jegyzőkönyv elkészítése szakember feladata. A baleset kivizsgálását az esemény bekövetkezése után haladéktalanul meg kell kezdeni.

Súlyos munkabaleset esetén azonnal értesíteni kell a területileg illetékes Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőséget.

Összefoglalva

Tehát a leírtak alapján megállapítható, hogy a munkavédelem a munkaeszközökkel, gépekkel, berendezéssel foglalkozik, így ebből következtethető, hogy a foglalkozás egészségügy pedig a munkát végző személyre és az őt érő hatásokra fókuszál. Ám a kettő nagyon erősen összekapcsolódik.

Ha a felsorolt veszélyforrásokon egy kis időt elgondolkozunk, akkor rájöhetünk, hogy számtalan esetben kerülhetünk balesetközeli helyzetbe, amire a gyors és tudatos reagálás akár életet menthet. És itt van a kulcsa a munkavédelemnek. Egy élet megfizethetetlen, szemben egy munka- és akár egy tűzvédelmi oktatással.